A Petri-csésze egy sekély, hengeres, átlátszó és jellemzően steril tartály, amelyet laboratóriumokban használnak mikroorganizmusok, például baktériumok, gombák vagy más apró élőlények tenyésztésére. Nevét feltalálójáról, Julius Richard Petriről kapta. A Petri-csésze általában üvegből vagy átlátszó műanyagból készül, teteje nagyobb átmérőjű és enyhén domború, így több csésze könnyen egymásra rakható. A fedél megakadályozza a szennyeződést, miközben továbbra is elegendő légáramlást biztosít. A Petri-csészéket táptalajjal, például agar-agarral töltik meg, amely támogató környezetet biztosít a mikroorganizmusok növekedéséhez. A tápanyag-agar például tápanyagok keverékét tartalmazza, beleértve a szénhidrátokat, fehérjéket és más, a mikrobiális növekedéshez szükséges alapvető elemeket. A tudósok a Petri-csészéket különféle célokra használják, beleértve: Mikroorganizmusok tenyésztése: A Petri-csészék lehetővé teszik a tudósok számára, hogy különféle mikroorganizmusokat tenyésztsenek és növesszenek, amelyeket egyenként vagy együttesen is megfigyelhetnek. Mikroorganizmusok izolálása: Egy minta Petri-csészére történő csíkolásával a mikroorganizmusok egyes telepei izolálhatók és külön-külön vizsgálhatók. Antibiotikum-érzékenység vizsgálata: Antibiotikummal impregnált korongok segítségével a tudósok a korongokat körülvevő gátlási zónák megfigyelésével meghatározhatják az antibiotikumok hatékonyságát specifikus mikroorganizmusokkal szemben. Környezeti monitorozás: A Petri-csészék segítségével levegőből vagy felületről vehetnek mintákat a mikroorganizmusok jelenlétének meghatározására egy adott környezetben. A Petri-csészék alapvető eszközök a mikrobiológiai laboratóriumokban, segítik a kutatást, a diagnózist és a mikroorganizmusok tanulmányozását.